Bay Zoltán

Született: Gyulavári, 1900.07.24.
elhunyt: Washington, 1992.10.04.
apja: Bay József, református lelkész
anyja: Böszörményi Julianna

Tanulmányok és kutatásai évszám szerint:

Az iskolás évek

  • 1910-18 Debrecen, Református Főgymnázium
  • 1918-22 Báró Eötvös József-Collegium tagja és egyetemi tanulmányok a Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán
  • 1923 középiskolai tanári oklevél
  • 1923.01.01. az egyetem elméleti fizika tanszékének dijas gyakornoka
  • 1926 fizikai doktorátus
  • 1926.09.01. a tanszék tanársegéde

A sorsdöntô berlini évek

  • 1926-30 a tanszék szabadságolt tanársegéde
  • 1926-28 külföldi tanulmányút a magyar állam ösztöbdijasaként a berlini Collegium Hungaricumban
  • 1928 sub auspiciis Gubernatoris doktorrá avatták a Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen
  • 1928-29 a Notgemeinschaft der deutschen Wissenschaft ösztöndijasa
  • 1929-30 ismét a berlini Collegium Hungaricum tagja
    ezen évek alatt részben a Physikalisch-Technische Reichsanstaltban Dr. E. Gehrcke professzor mellett, részben pedig a berlini Physikalisch-Chemisches Institut-ban Dr. M. Bodenstein professzor mellett fizikai kutatómunkát végzett

"Világsztár" születik

  • 1930.09.02.-1936 a szegedi egyetem elméleti fizikai tanszékén egyetemi tanár
  • 1936 ősze az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetője
  • 1936.november a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárrá habilitált az Atomfizika tárgyköréből
  • 1937.május a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választották
  • 1938 1. akadémiai székfoglalóját az elektronsokszorozóról tartotta
  • 1945.05.30. az MTA rendes tagja

A radarcsillagászat születése

  • 1946.02.6. sikeres Holdradar-kisérlet
  • 1946 eleje Napvisszhang-kisérletek - radarcsillagászat alapjai

Tudományos tevékenység az Egyesült Államokban

  • 1948 elhagyta Magyarországot
  • 1948-55 George Washington Egyetem professzora
    Neumann Jánossal folytat eszmecserét a számitógépek fejlesztéséről
  • 1955-72 az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi Hivatalának munkatársa (a méter új definiciója a fénysebesség alapján)

Az elismerés évtizede

  • 1981 az MTA tiszteletbeli tagja
  • 1981 3. akadémiai székfoglalója az új méterről szólt
  • 1989 rehabilitálták, helyreállitották tagságának folytonosságát, újra az Akadémia rendes tagja lett
  • 1990.09.15. a magyar kormány a Rubinokkal Ékesitett Zászlórenddel tűntette ki, melyet Göncz Árpád adott át a washingtoni Magyar Nagykövetség épületében
  • 1992.10.04. meghalt
  • 1993.04.10. hamvait hazaszállitották, és szülőföldjén helyezték örök nyugalomra

Az iskolás évek

Bay Zoltán 1900.július 24-én született a Békés megyei Gyulaváriban. Elemi iskoláit a szülőfalujában végezte, majd Debrecenbe került, ahol a Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Itt ismerkedett meg Szabó Lőrinccel, Gulyás Pállal, s a XX.század nagy irodalmi egyéniségeivel, mint Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Zilahy Lajossal. Bayra nagy hatással volt a művészet és sokáig nem tudott dönteni, hogy a természet- vagy a társadalomtudományokat válassza-e élethivatásul. Eötvös Loránd volt a "döntőbiró", mikor megismerkedett e remek fizikus munkásságával. A gimnázium után Budapestre került, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt végig tagja volt az Eötvös-kollégiumnak, amely a tehetséges fiatalok képzésének adott otthont. Egyetemi tanulmányainak befejezése után az Elméleti Fizika Intézetbe került oktatóként. 1926-ban a legmagasabb kitűntetéssel szerezte meg a doktori fokozatát fizikából. Disszertációja az átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletéről szólt, mellyel Bay csatlakozott a fizika új fejlődési irányához, az Atomfizikához.

A sorsdöntô berlini évek

Bay tanulmányai befejezése után 4 évet töltött Berlinben a Collegium Hungaricum és a Notgemeinschaft der Deutschen Wissenschaften ösztöndijával. A német főváros ebben az időben érte fénykorát, ugyanis nem kisebb fizikusok dolgoztak itt, mint Planck, Einstein, Schrödinger, Laue. Itt tartózkodása alatt kutatómunkát folytatott a Phzsikalisch-Technische Reichsanhaltsban, ahol a hidrogénmolekula folytonos szinképén alapuló, új, nagyenergiájú ultraibolya fényforrást fejlesztett ki.

1927-30 között a berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében dolgozott Bodenstein mellett. Itt végzett kisérletével bizonyitotta be elszőr spektroszkópiai úton, hogy az aktiv nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz. Az eredmények elismeréseként Bayt kinevezték a szegedi egyetem Elméleti Fizika Tanszékének oktatójává. Oktatói tevékenységén kívűl a nagyfeszültségű gázkisülésekkel foglalkozott.

De nem csak oktatott, kisérletezett, hanem Laue berlini vitaüléseinek mintájára rendszeres fórumokat szervezett az elméleti és kisérleti fizika aktuális problémáiról.

A gázkisülések vizsgálata után az elemi részecskék számlálása felé fordult figyelme.

Bay míg Szegeden tevékenykedett barátságot kötött Riesz Frigyessel, Haar Alfreddal, s nem utolsó sorban Szentgyörgyi Alberttel.

"Világsztár" születik

1936-ban a kutatómunkát Budapesten a Tungsram Laboratóriumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. E labornak a többivel ellentétben rendkivüli előnyei voltak. Az anyagiakra nem lehetett panasz, se a jól képzett gárdára. Bay számos szabadalmat jelentett be a labor vezetőjeként:

  • nagyfeszültségű gázcsövek
  • fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztése
  • elektrolumineszcenciára vonatkozó szabadalom
  • rádió-vevőkészülékek áramköreinek kifejlesztése
  • deciméteres rádióhullámú technika

Bay Zoltán1938-ban megszervezte a BME-n az Atomfizika tanszéket a Tungsram támogatásával. De emelett folytatta kisérletsorozatát, melynek eredménye:

1946 és 48 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének.

A radarcsillagászat születése bay_zoltan

A csillagászat iránt mindig is érdeklődött, s mindig kellemes emléket jelentett számára mikor visszaemlékezett arra, hogy 10 évesen láthatta a Halley-üstököst. Egyetemi évei alatt távcsövet épitett, megfigyelhette a Jupiter holdjait, megismerte a csillagképeket és a Hold tájait. Igy nem is csoda, hogy mikor megismerte a mikrohullámú radartechnikát, rögtön az ötlött a fejébe, e technikával ki lehet jutni az űrből és el lehet érni a Holdat. Kidolgozott egy elvi megoldást, amitől nem tért el a nehézségek ellenére sem, s végül 1946.02.06-án kijelenthették, "megradarozták" a Holdat. Habár már egy hónappal előtte az Egyesült Államokban hasonló eredményre jutottak, de ez nem csökkenti Bay és társai érdemeit, elvégre ők a háborús időkben, az amerikaiakénal nehezebb körülmények között végezték kisérleteiket, s szűkösebb anyagi keret állt rendelkezésükre is. A radarcsillagászat történetirói Bayt e tudományág "szülőatyjának" tartják és nevezik.

Tudományos tevékenység az Egyesült Államokban

1948-ban elfogadta a George Washington Egyetem meghivását és az ottani egyetemen a kisérleti fizika professzora lett. Hamarosan a gyorskoincidencia-kisérletekkel kezdett foglalkozni. Emelett Szentgyörgyi Albert mellett biofizikai problémákkal is foglalkozott.

Bay Zoltán egyesült államokbeli kutatói tevékenységének legfontosabb mérföldköve kétségkivül a Nemzeti Szabványügyi Hivatal volt, ahol a fizikatudományok más területein folytatta tanulmányait. 1955-től 1972-ig dolgozott itt. Mikor a lézer bevonult a kisérleti fizikába, ő is érdeklődéssel fordult feléje. A fénysebesség mérésének új lehetőségét látta ezen eszközben. S ez lett a méréstan új mérföldköve is. Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes idő-hosszúság standard bevezetéséért. Bay maga is megjegyezte, hogy eddigi pályafutása során soha nem ütközött ekkora ellenállásba, mint a standardizálási rendszer.

Az elismerés évtizede

A 70-es években sorra érik a kitüntetések a világ nagy egyetemein. A Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is tiszteletbeli taggá nyilvánitotta. 1981.májusában tartotta székfoglalóit, melyek a radarcsillagászatról, a speciális relativitáselméletről és a fénysebesség állandóságáról szólt.

Bay már 1965 óta harcolt az új mértékegységrendszer bevezetéséért, s 1983-ban végre be is következett ez. A Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17.-ik ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapitották:

"A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/229792456-od része alatt megtett út hossza."

1990-ben, 90. születésnapján Gyula város tiszteletbeli polgárává választották s átvehette a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesitett Zászlórendjét. 1992. Október 4-én Washingtonban hunyt el. Végakarata szerint hamvait hazaszállitották és szülőföldjén, Gyulaváriban temették el 1993.április 10-én.

1996. szeptember 9.-én került sor Bay Zoltán szobrának avatására. Munkásságáról megemlékezett Nagy Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztályának elnöke, Csapody Miklós a Tungsram Rt. alelnök igazgatója és Mészáros Rezsô, a József Attila Tudományegyetem rektora. Szobra megtekinthetô Szegeden, a Panteonban (Dóm tér) sok más híres magyar kutató szobrával egyetemben.

 

 

Belépés

 

60 éves a sarkadi középiskola

Tablók

 

 Támop 3.1.7. - Mintaközvetítés az Ady Endre -Bay Zoltán Középiskola és Kollégiumban


Leonardo da Vinci program

Képzéseink

Tanulmányi versenyek 2012.  


Új Magyarország FEJLESZTÉSI TERV

Képzés, tudás, oktatás a sarkadi Ady Endre - Bay Zoiltán Középiskola és Kollégiumban

 Képzés, tudás, oktatás a sarkadi Ady Endre - Bay Zoltán Középiskola és kollégiumban

ECL

 

CISCO

 

Almásy kúria

 

Média galéria